HAJHULLÁSÁPOLÁS, BALZSAMOZÁS, KONDÍCIONÁLÁS
Nagyon sok embert, főleg nőket, de férfiakat érintő tevékenység a haj kondícionálása, balzsamozása, ápolása és ki tudja milyen kifejezések vannak még erre a műveletre. A közös mindegyikben az, hogy szeretnénk, hogy hajunk jobb egészségnek örvendjen. Mi sem egyszerűbb ennél, mint hogy hajmosás után vigyük fel a szálakra a legjobb ápolószert.
Na, de melyik a legjobb hajápoló?
Remélem senki nem gondolja azt, hogy erre lehet egy egyszerű választ adni. Erre a kérdésre egyszerűen nincs válasz. Mivel mindenki haja másra vágyik, így értelemszerűen nincs olyan termék, amely a legjobb. Még mielőtt nagyon mélyen belemennénk a hajápolásba (márpedig bele fogunk), fontos tudnunk, hogy mit is csinálnak ezek a termékek és mi történik a hajjal, ha megsérül.
Lássuk hogyan is néz ki a hajszál bőr feletti része.
Látható, hogy a hajszerkezet külső vázát az úgynevezett pikkelyes réteg (cuticula) alkotja. Ez a felület hivatott a haj belső szerkezetét megvédeni külső környezeti hatásoktól. Szerkezete nagyon ellenálló. Csak szélsőséges körülmények között sérül meg. Legyen az fizikai vagy vegyi hatás. Fizikai úton csak a nagyon magas szakítóerő tudja tönkre tenni vagy a magas 150 °C feletti hőmérséklet. Vegyi anyagokkal szemben nagyon ellenálló. Csak az erős savak képesek megbontani a szerkezetét. A lúgos kémhatású anyagok átjárhatóvá teszik a pikkelyes réteget és többszöri érintkezésre (expozíció) roncsolhatják a szerkezetet.
Az 1. képen látható az egészséges hajszál. Pikkelyes felszíne szorosan egymáshoz illeszkedik, így felszíne sima és nehezen tapad meg rajta a szennyeződés. Nem akad bele a másik hajszál, így könnyen fésülhető. Különösebb ápolásra nincs szüksége.
A 2. képen látható hajszál már valamilyen enyhe vegyszere hatás alá került, mert a felszínt alkotó pikkelyek nem illeszkednek szorosan egymáshoz. Ezáltal az átlagos szigetelőképessége alacsonyabb (könnyebben túlhidratálódik) és felszíne egyenletlenné válik. Ez okozza a hajszálak csomósodását és nehezen fésülhetőségét.
A 3. képen megfigyelhető az erősen vegykezelt, nagy valószínűséggel szőkítőporral kezelt hajfelszín. A szőkítőporban található Nátrium perszulfát erős redukálószer, amely képes feloldani a haj külső felszínét. A belső rost (cortex) szerkezetre még károsabb. Ez a hajszál már kisebb szakító erőnek sem képes ellenállni. Könnyen törik és szinte mindig csomósodik. Elkerülhetetlen a nagymértékű ápolás, de nagy valószínűséggel nem lehet megmenteni.
A haj kondícionálása.
Azt elmondhatjuk minden hajápoló szerről, hogy bevonatot képez a hajszál felszínén. Viszont nagyon nem mindegy, hogy az a bevonat miből áll és milyen sérülést szenvedő haj kapja az adott bevonatot.
3 féle primer bevonat létezik, amit alkalmaznak a hajápolás során: 1. Síkosító anyagok, 2. Felületkövető kationos anyagok és végül a 3. Felületkiegyenlítő kationos polymerek.
Síkosító anygaok
A nevükből is eredően könnyen rájöhetünk, hogy a kifésülhetőséget fogják segíteni, valamitn azt, hogy hajszálak ne csomósodjanak össze. A balzsamok és kondícionálók használata után ezeknek az anyagoknak a nagy részük lemosódik. Ilyen anyagok a termékben található olajok,szilikonok, éterek, trigliceridek és még sorolhatnám.
Felületkövető kationos anyagok
Ezek a leggyakrabban használt kondicionáló anyagok. Csak, hogy pár klasszikust megemlítsek: Cetrimonium chloride, Behentrimonium chloride, Behentrimonium Methosulfate, Polyquternium 7-61. Ezek az anyagok felhasznált mennyiségtől függően vékony vagy vastag réteget képeznek a hajfelszínen. Ionos, azaz gyenge kötéssel csatlakoznak a hajfelszínhez, de egymással nem alkotnak kötéseket. Ezért csak arra alkalmasak, hogy simábba tegyék a hajfelszínt. A legtöbb esetben ez elegendő is a festett, enyhén vegykezelt haj számára
Felületkiegyenlítő kationos polymerek
A nevükből gondolhatnánk, hogy ezek az anyagok valamiféle műanyagok, de nem sok közük van a PET flakonhoz. Funkciójuk nagyon hasonló a „Felületkövető kationos anyagok-hoz”, de lényeges különbségek vannak bennük. A legfontosabb ilyen, hogy a bevonatot képző anyag nem csak a hajszállal alkot kapcsolatot, de egymással is. Ezt úgy kell elképzelni, mintha egy háló terülne a hajszálakra. Ezáltal nagymértékben képes fokozni a hajszálak szakítószilárdságát, ezáltal növeli az ellenállóképességét. Ilyen anyagot tartalmaz az OLAPLEX, de hasonló anyagot használunk a Nature Feature – Hair Balm Cure termékében is.
*Kiegészítő összetevők
Úgy vélem vétek lenne nem említést tenni a balzsamokban található segéd kondicionáló anyagokról. Jellemzően ezek az anyagok valamilyen hidrolizált fehérjék (Hydrolyzed Keratin) vagy éppen peptidek (Tripeptide-11). Ezek az anyagok a kationos réteg alatt helyezkednek el és segítik az egyenletlenségek megszüntetését. Ezek az anyagok is előfordulnak kationos formában, így nagyobb felületkiegyenlítésre alkalmasak.
Összegzés
Bár nagyon felületes, de remélhetőleg könnyen megérthetőbb így a kondicionáló szerek működése. Nagyon sok mindenre nem tértem ki, de nem szerettem volna egy tudományos szakirodalmat közzétenni. A lényeges információ, amit le lehet szűrni ebből a részletből, hogy mindig válasszuk a hajunk igényeihez megfelelő terméket. Ha hajunk nem vegykezelt, akkor a balzsam használata nem kötelező. Ha hajunkat festjük, akkor már nélkülözhetetlen lesz a balzsam használata. Amennyiben komoly vegyszeres kezelést tervezünk rajta, mint a szőkítés vagy a tartós hullámosítás, akkor készüljünk fel, hogy komoly ápolásra is szükségünk lesz.
